1. 1. A csekély összegű ("de minimis") támogatás
Minden tagállamban számos olyan csekély jelentőségű támogatás létezik, mely még nemzeti szinten sem bír jelentős versenytorzító hatással.
Az Európai Bizottság meghatározza azt az értékhatárt, amely alatt az egy vállalkozásnak, adott időszak alatt nyújtott állami támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének minden feltételét, és ezért a Bizottság felé történő előzetes bejelentésük nem szükséges. Ezek a "de minimis", vagy más néven csekély összegű támogatások. A bejelentés alóli mentesülés azonban nem jelenti az állami támogatásokra vonatkozó egyéb szabályok alóli mentesülést is, ezek betartására a tagállam a csekély összegű támogatás nyújtásakor is köteles. Ez szigorú nyilvántartási és utólagos jelentési kötelezettséggel egészül ki, így a támogatások átláthatósága és a jogbiztonság kritériuma nem sérül.
A Szerződés 87. és 88. cikkének a "de minimis" támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete alapján a "de minimis" támogatás jogcímen kapott maximális támogatás vállalkozásonként bármely három pénzügyi év összesítésével nem haladhatja meg a 200 000 euró, a közúti szállítási ágazatban a 100 000 euró értékhatárt. A támogatások összegének kiszámításakor a közösségi forrásokból nyújtott támogatásokat is figyelembe kell venni.
A rendelet értelmében, az a támogatás, amellyel a vállalkozás az előírt értéket túllépi teljes egészében - és nem csak a 200 000 vagy a 100 000 eurót meghaladó mértékben - kikerül a rendelet hatálya alól.
Minden vállalkozásnak fokozottan, és folyamatosan kell figyelnie, hogy bármely három év összesítésével ne lépje át a megadott keretet. A támogatástartalmat bruttó megközelítéssel - adózás és egyéb levonások nélkül - kell kiszámítani, a több részletben kapott támogatásokat pedig, a döntés időpontjára kell - a Bizottság által megadott referencia kamatlábbal - diszkontálni.
A rendelet csak az átlátható (transzparens) támogatásokra vonatkozik, vagyis csak azokra a támogatási formákra alkalmazható, amelyeknél a bruttó támogatástartalom előzetesen pontosan kiszámítható anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. A direkt támogatás és az adókedvezmény eleve átláthatónak minősül, míg az egyes - egyéb formában nyújtott - támogatásoknak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:
- A hitelekből álló támogatás akkor átlátható, ha a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok (a döntés időpontjában érvényes referencia ráta) alapján számították ki.
- A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor átlátható, ha a tőkeemelés teljes összege nem haladja meg a "de minimis" határt.
- A kockázati tőkebefektetési intézkedésekből álló támogatási program akkor tekinthető átláthatónak, ha minden egyes célvállalkozásnak csupán a "de minimis" felső határig nyújt tőkét.
- A legösszetettebb a szabályozás a kezességvállalási programokra A kezességvállalási program akkor átlátható, ha a hitel garantált összege vállalkozásonként nem több 1 500 000 eurónál, a közúti szállításban működő vállalkozások esetén 750 000 eurónál. A kezességvállalási közleményben írtakat is alapul véve a Bizottság elvárja, hogy ne csak az állam vállaljon kockázatot a kezességvállalással, ezért a kezesség vagy garancia nem lépheti túl az alapul szolgáló hitel 80 %-át.
A csekély értékű támogatásra vonatkozóan szigorú eljárási és ellenőrzési szabályok érvényesek. A támogatást nyújtónak a rendelet alapján tájékoztatni kell a kedvezményezettet a támogatás típusáról és a támogatástartalomról. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozzon (írásban vagy elektronikus úton) az általa - az aktuális és az előző két pénzügyi évben - igénybe vett csekély összegű támogatásokról, és a támogatás nyújtására csak azt követően kerülhet sor, ha a támogatásnyújtó ellenőrzi, hogy a határértékek az adott esetben nem kerülnek átlépésre.
